válok válsz válunk

A Válok, válsz, válunk egy nyers, személyes hangú, mégis sok nő számára ismerős történet a válásról, a szétesésről és arról a csendről, ami akkor következik, amikor egy nő már nem feleség, de még nem tudja, kicsoda önmaga nélkül.

A könyv nem klasszikus válástörténet és nem önsegítő könyv. Inkább egy érzelmi dokumentum: emlékek, belső monológok, dühös felismerések, keserű humor, szégyen, vágy, anyaság, női magány és túlélés darabjaiból épül fel. Az író őszintén beszél arról, milyen elveszíteni egy életformát, miközben kívülről mindenki azt várja, hogy „lépj tovább”, „legyél erős”, „oldjátok meg szépen”.

A történet középpontjában egy nő áll, aki a válás után nemcsak a házasságát, hanem saját addigi identitását is elveszíti. Újra kell tanulnia a testét, a hangját, az anyaságát, a nőiségét és azt is, hogyan lehet életben maradni akkor, amikor a külvilág inkább ítélkezik, mint megtart. A könyv kimondja azt is, amiről ritkán beszélünk: hogy a válás nemcsak jogi folyamat, hanem érzelmi háború, társadalmi tükör és kegyetlen önismereti út.