Esküvő koronavírus idején

-on April 10, 2020
Amikor először elterveztük, hogy a polgári esküvőnket 2020. április 4-én tartjuk Sióagárdon, akkor egy pillanatra sem merült fel, hogy milyen kalandokat fogunk majd átélni ennek megvalósítása érdekében, valamint, hogy milyen kreatív megoldásokat kell bevetnünk. Biztosan rengeteg menyasszony néz most szembetűnő kihívásokkal, az esküvő-átszervezésekről nem is beszélve, ezért megosztom a történetet, hátha valakinek megnyugvást nyújt, hogy más is küzd az elemekkel.
Az első fejtörést a már megrendelt gyűrűk megszerzése okozta: az egyik karikagyűrű nem készült el időben, így mire átvehettük volna, az üzlet bezárt. Arról nem is beszélve, hogy mindeközben a kijárási korlátozás is kihirdetésre került. Jött rögtön a pánik, de szerencsére ennek az ügynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, így 5 napon keresztül napi 3 telefonos egyeztetést követően sikerült is időpontot találni és átvennünk az elveszett kincset. Huh, egy pipa…
Szerencsére a ruha beszerzése nem ekkora fejtörést, hiszen a SPARK LE MONDE szelekciójában rengeteg csodás költemény van. Végül a pezsgőszínű Aiken ruha nyerte a versenyt és nem is kell mondanom, hogy mindenki, aki látott benne (sajnos a körülmények miatt nem túl sokan ☹), imádta. Na de ott volt még a kihívás, hogy ugyebár minden menyasszonyra kell valami régi, valami új, valami kölcsönadott és valami kék. A szörnyű felismerést később, hogy az ember lánya mégsem vehet fel középkék bugyit a pezsgőszínű, szűk fazonú ruhájához, egy kék hajcsatra esett a választásomhoz. Bár meg kell, hogy mondjam, nagy küzdelem folyt bennem egy csodaszép kék gyöngytáska és a csat között. Na de ruhák, kiegészítők beszerezve, még egy pipa.

forgatni aiken ruhát

Aiken ruha – BIRGER CHRISTENSEN FORGÁSA

Végre eljött a nagy nap, de természetesen fodrász, sminkes és körmös szóba sem jöhetett. Jött hát a jó öreg körömlakk, nem is kell mondanom, három ujjamon sikerült beledítanom a festékbe, hiszen már mindenki régen hozzászokott ahhoz, hogy fixálva már mehetünk is a dolgunkra. Szerencsére a legjobb barátnőm karantén idejére átköltözött hozzánk a szomszéd utcából (igen, jól olvastátok, tényleg ilyen jó fej a férjem, hogy ezt hagyta, nem véletlenül mentem hozzá…), így volt amatőr fodrászom és segítségem a sminkelésben, de még így is kétórás szenvedés lett a készülődés. Ilyenkor értékeli igazán az embert, amikor beül egy székbe és menetkészen száll ki belőle. Arról nem is beszélve, hogy a gyors és kíméletes gyanta helyett maradt a lassú, minden egyes szőrszálat jól megtépő epilátor. Miután végre sikerült három hét züllést követően emberi frizurát és fejet varázsolnunk nekem, elindultunk Sióagárdra.

A helyzetre való tekintettel bizonyos óvintézkedéseket is be kellett vezetnünk. A ceremónián összesen hatan vettünk részt: az anyakönyvvezető, újdonsült férjemmel mi ketten, a két tanú és a legjobb barátnőm, aki fodrász- és sminkmesterből egy pillanat alatt profi fotóssá és kamerássá is kénytelen volt avanzsálni. Sajnos koruknál fogva a szüleink sem lehettek jelen, így ők Facebookon keresztül, live videón nézték a ceremóniát. Szerencsére az ablakpárkányról tökéletes szögben lehetett kamerázni a teret, így szuperül lehetett mindent látni (legalábbis ezt mondták). Végül pedig az aláíráshoz a tanúk saját tollát is hoztak, na ez nekünk nem jutott eszünkbe, pedig az ötlet nagyon jó volt. A gratulációkat persze telefonon fogadtuk és az ünnepi ebédet is a szülőktől elszeparálva, szűk körben töltöttük el.

Természetesen az ember nem ilyen körülmények között képzeli el élete egyik legfontosabb napját, de ennek is megvolt a maga szépsége, és még így is azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik legszebb sikeredett. Arról nem is beszélve, hogy poénkodni is jókat lehet azzal, hogy ez aztán igazi „Szerelem a korona idején”.